Furcsa foltok, gyanús fájdalmak, állandó szorongás. A képzelt beteg makkegészséges, mégis a rettenetes végre készül.

A képzelt betegekről, vagyis a hipochonderekről előbb-utóbb kiderül, hogy az égvilágon semmi bajuk. Legalábbis ami a szervezetüket illeti.
Mégsem szabad a gondot egy mosollyal vagy vállrándítással elintézni. A képzelt beteg testi panaszai megalapozatlanok ugyan, de az aggódás, a levertség és a szorongás lelkibeteggé, búskomorrá teheti őket.
Néha egyszerűen elhanyagoltnak, mellőzöttnek érzi magát a hipochonder, máskor feltűnési viszketegség miatt talál ki magának cifra kórokat. Akiknél a képzelődés nem szándékos megtévesztésen alapszik, azok esetében súlyos lelki, idegi zavarokat okoz a kóros aggódás.
– A hipochondria jelentkezhet önálló bajként – mondja dr. Belső Nóra pszichiáter. – Azok tanulják el ezt a viselkedési formát, akiknél a családban szokás volt a test nyelvén panaszkodni, vagy érzelmileg zsarolni a többieket. Szokásukká válik, hogy folyamatosan foglalkoznak testi állapotukkal, és erről másoknak is beszámolnak.
Az aggályok többnyire az alapos kivizsgálás ellenére megmaradnak, s terebélyesednek.
A szakember feladata, hogy a háttérben meghúzódó valós okot kiderítse, és segítsen a megoldásban. A kezelésnek szorongás vagy depresszió esetén sokszor része a pszichoterápia, ennek jelentősége sem elhanyagolható.

Öngyógyító jó tanácsok rögeszmés betegeknek -Ne vegye túl komolyan teste jelzéseit, egy fejfájás még nem a vég. -Gondolkodjon önmagáról kedvezően, küzdjön a búskomorság ellen. -Változtasson életmódján, öltözködésén, ismerjen meg új embereket. -Forduljon pszichológushoz, ha képtelen feldolgozni a lelki sérüléseket. -Ne rejtse el érzelmeit. Ha van rá oka, sírjon, de gyakrabban nevessen. -Szenteljen több időt testének. Sporttal, mozgással javítson közérzetén. - Lássa be, ha nincs semmi baja. Higgyen a leleteknek.

Sokszor lelki zavarok húzódnak meg a gyanított kórságok hátterében Dr. Belső Nóra pszichiáter A képzelt betegség alkalmilag minden embernél megjelenhet. A betegségtől való eltúlzott félelem és az elkerülésére irányuló viselkedés – ismeretanyag gyűjtése, kivizsgálások tömkelege – teszi ki a tünetek jelentős részét. A hipochonder sok időt tölt teste megfigyelésével, panaszkodik, kórtüneteket vél felfedezni magán. Az egy bizonyos betegségtől, például a ráktól való túlságos félelem a fóbiás zavarok közé tartozik, de hipochondriás tünetekkel járhat. A két állapot tehát nem ugyanaz. A hirtelen megjelenő képzelt betegség felhívhatja a figyelmet olyan lelki zavarra, amelynek beismerése helyett testi panaszokkal és félelmekkel üzen a beteg. A háttérben meghúzódó párkapcsolati gond, féltékenység, szexuális és szorongásos zavar vagy depresszió bújik meg a leggyakrabban. Ez utóbbi esetben igen súlyos gondok alakulhatnak ki.